A pikkelysömör egy autoimmun gyulladásos bőrbetegség, amely a bőrsejtek gyors felhalmozódása okozza, ami pikkelyszerű hámlást okoz a bőr felszínén.

A pikkelysömör egy felgyorsult bőrtermelési folyamat eredménye. Jellemzően az új bőrsejtek osztódnak a bőr hámrétegében, és lassan emelkednek a felszínre, végül leválnak. Egy bőrsejt tipikus életciklusa 1 hónap. A pikkelysömörben szenvedő betegeknél ez a termelési folyamat néhány napon belül megtörténhet. Ez a gyors túltermelés a bőrsejtek felhalmozódásához vezet.

A pikkelyek körüli gyulladás és bőrpír meglehetősen gyakori. A tipikus psoriasis-os pikkelyek fehéres-ezüst színűek, és vastag, vörös foltokban fejlődnek ki. Sötétebb bőrtónusokon azonban inkább lilásnak, sötétbarnának tűnhetnek, szürke pikkelyekkel. Néha ezek a foltok megrepedhetnek és vérezhetnek is.

A tünetek gyakran 15 és 25 éves kor között jelentkeznek, de bármely életkorban előfordulhat.

A pikkelyek általában az ízületeken, például a könyökön és a térdeken alakulnak ki leggyakrabban.

A pikkelysömör kevésbé gyakori típusai érinthetik a körmöket, szájat, a nemi szervek környékét is.

Sokszor más betegséghez kapcsolódik, mint a

• 2-es típusú cukorbetegség,
• gyulladásos bélbetegség,
• szívbetegség,
• arthritis psoriatica (gyulladásos reumatológiai megbetegedés),
• szorongás,
• depresszió.

A genetikailag hajlamos egyénekben különböző tényezők válthatják ki a betegséget. A triggerek egyénenként, ill. a betegség lefolyása során változhatnak. A korábbi felmérések alapján súlyosbító tényezők a

• stressz,
• elhízás,
• alkohol,
• dohányzás,
• sérülés, égés,
• injekciók, oltások,
• a szezonális tényezők,
• fertőzések pl. torokgyulladás,
• erős napsugárzás, leégés és
• egyes gyógyszerek, mint pl. vérnyomásszabályozók, szívritmusszabályozók, mint a β-blokkolók.

A hideg időjárás gyakran okozhatja a tünetek fellángolását a kevesebb napfény, páratartalom, és a szárazabb beltéri levegő miatt.

A pikkelysömör és a streptococcus fertőzés közötti összefüggés jól megalapozott. A pikkelysömör a fertőzés után jelentkezik, leggyakrabban a guttate típusú pikkelysömör. Bár a tünetek a fertőzés lecsengésével elmúlhatnak, a streptococcus fertőzés kiújulásával fellángolhatnak. Így a mandulaműtét potenciális kezelési lehetőség lehet a mandulagyulladás epizódjaihoz társuló pikkelysömörben. Emellett a Staphylococcus (S.) aureus szintén összefüggésbe hozható a pikkelysömör kialakulásával, valamint megállapították, hogy a pikkelysömör súlyossága szignifikánsan korrelál az S. aureus törzsek enterotoxin termelésével.

A dohányzás a pikkelysömör kialakulásának fokozott kockázatával jár és erősen összefügg a pikkelysömör pustuláris elváltozásaival. Összefüggést találtak a pikkelysömör megnövekedett kockázata és a dohányzási évek vagy a dohányzás gyakoriságának növekedésével. Egy másik tanulmány azt is kimutatta, hogy pozitív összefüggés van a dohányzás mennyisége és a pikkelysömör előfordulása között.

A metabolikus szindróma gyakori a pikkelysömörben szenvedő betegeknél, és az elhízás erősen összefügg a pikkelysömör kialakulásával és súlyosbodásával.

Klinikai helyzetekben gyakran nehéz azonosítani a pikkelysömör gyógyszerrel összefüggő okait. Ennek az az oka, hogy a gyógyszerszedés kezdete és a pikkelysömör okozta bőrelváltozások kialakulása közötti lappangási idő gyógyszerenként jelentősen eltérhet.

A gyakran problémát okozó gyógyszerek a β-blokkolók, a lítium, a malária elleni szerek, az angiotenzin-konvertáló enzim-gátlók, a nem szteroid gyulladásgátlók és a fibrátok. A gyógyszerekkel összefüggő pikkelysömör mechanizmusai még mindig nem teljesen tisztázott.

A pikkelysömörben szenvedő betegek fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, főként az immunmoduláló vagy immunszuppresszív gyógyszerekkel végzett kezelés miatt. Ezért a védőoltás ajánlott bizonyos fertőzések megelőzésére. A védőoltás azonban gyakran kiválthatja és súlyosbíthatja a pikkelysömört. Számos tanulmány alátámasztotta az influenza elleni védőoltás és a pikkelysömör súlyosbodása közötti összefüggést. Egy retrospektív vizsgálatban kimutatták, hogy a pikkelysömör gyakrabban fordul elő adenovírus elleni vakcinázás után.

Az újabb tanulmányok azt sugallják, hogy a pikkelysömör súlyosbodása szisztémás gyulladásokhoz és kardiovaszkuláris társbetegségekhez vezethet. Ezenkívül a pikkelysömör más autoimmun betegségekkel is összefüggésbe hozható.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

Weigle N, McBane S. Psoriasis. Am Fam Physician. 2013 May 1;87(9):626-33. PMID: 23668525.

Kamiya K, Kishimoto M, Sugai J, Komine M, Ohtsuki M. Risk Factors for the Development of Psoriasis. Int J Mol Sci. 2019 Sep 5;20(18):4347. doi: 10.3390/ijms20184347. PMID: 31491865; PMCID: PMC6769762.

Rousset L, Halioua B. Stress and psoriasis. Int J Dermatol. 2018 Oct;57(10):1165-1172. doi: 10.1111/ijd.14032. Epub 2018 May 4. PMID: 29729012.

Rendon A, Schäkel K. Psoriasis Pathogenesis and Treatment. Int J Mol Sci. 2019 Mar 23;20(6):1475. doi: 10.3390/ijms20061475. PMID: 30909615; PMCID: PMC6471628.

Langley RG, Krueger GG, Griffiths CE. Psoriasis: epidemiology, clinical features, and quality of life. Ann Rheum Dis. 2005 Mar;64 Suppl 2(Suppl 2):ii18-23; discussion ii24-5. doi: 10.1136/ard.2004.033217. PMID: 15708928; PMCID: PMC1766861.

Korman NJ. Management of psoriasis as a systemic disease: what is the evidence? Br J Dermatol. 2020 Apr;182(4):840-848. doi: 10.1111/bjd.18245. Epub 2019 Oct 15. PMID: 31225638; PMCID: PMC7187293.

National Psoriasis Fundation. Causes and Triggers. Last updated on 04/07/21. Psoriasis: Causes & Triggers: National Psoriasis Foundation