időpontot foglalni
Szakrendelések
Menedzserszűrés
Foglalkozás Egészségügy
Milyen szerepe lehet az étrendkiegészítőnek?
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, mely a szervezet megfelelő működéséhez elengedhetetlen. Olyan mikrotápanyag, mely különösen fontos az immunrendszer egészségének fenntartásához, így sokakban felmerült a kérdés, hogy a D-vitamin kiegészítés hozzájárulhat-e a koronavírussal való megfertőződés kivédéséhez.
Jelenleg nincs ellenszer a COVID-19 ellen, ezért még inkább hangsúlyos a megelőzés.
Kutatások szerint a megfelelő D-vitamin szint segít fenntartani az immunrendszer egészséges működését és véd a légzőszervi megbetegedésekkel szemben.
Ez a vitamin jelentős szerepet játszik az immunszabályozásban, immunválasz elősegítésében, gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Fokozza az immunsejtek, mint a T-sejtek és a makrofágok működését, melyek védik a szervezetet a kórokozókkal szemben.
Kutatások szerint az alacsony D-vitamin szint a légúti megbetegedések fokozott kockázatával jár, beleértve a tuberkolózist, aszthmát, krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), valamint egyéb vírusos és bakteriális légúti fertőzéseket.
Egy tanulmányban, ahol 14 országból vizsgáltak embereket, megállapították, hogy a D-vitamin kiegészítés fokozza az immunválaszt, valamint csökkenti az akut légzőszervi fertőzések kockázatát, nemcsak azoknál, akiknél hiány áll fenn, hanem azoknál is, akiknek megfelelő volt a vitamin szintjük. Emellett azt találták, hogy az étrendkiegészítő hatásosabb volt azoknál, akik kisebb dózist szedtek rendszeresen, naponta, mint akik nagyobb dózist, ritkábban.
Továbbá a D-vitamin hiányról ismeretes, hogy fokozza a „citokinvihar” néven ismert folyamatot. A citokinek olyan fehérjék, melyek az immunrendszer részét képezik. Szerepük van mind a gyulladáskeltő, mind a gyulladáscsökkentő folyamatokban, mely a betegségek leküzdésében fontos. Ha azonban a gyulladást elősegítő citokinek túlsúlyba kerülnek egy fertőzés miatt, súlyos következményekkel járhat, ugyanis a citokinek kontrollálatlan felszabadulása szövetkárosodáshoz is vezethet. Ez egy fontos tényező a COVID-19 súlyosságában és a betegség előrehaladásában. Ezért a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a D-vitamin hiány növeli a COVID-19 súlyos szövődményeinek kockázatát.
Jelenleg több klinikai vizsgálat kutatja különféle dózisokban a D-vitamin kiegészítés hatásait koronavírussal megfertőződött betegeknél.
Természetesen önmagában a D-vitamin kiegészítés nem garantálhatja a védelmet a COVID-19 ellen, a D-vitamin hiány azonban növeli az általános fertőzés és betegség iránti hajlamot a legyengült immunrendszer révén.
Sajnos általánosan elmondható, hogy általában az idősek rendelkeznek alacsony D-vitamin szinttel, akiknél leginkább fennáll a veszélye a súlyosabb tünetek kialakulásának COVID-19-ben.
Ha nem biztos benne, hogy szükséges e Önnél D-vitamin kiegészítés, keresse fel egészségügyi szolgáltatóját, hogy ellenőrizhessék a D-vitamin vérben lévő szintjét.
Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
Di Rosa, M., Malaguarnera, M., Nicoletti, F., & Malaguarnera, L. (2011). Vitamin D3: a helpful immuno-modulator. Immunology, 134(2), 123–139. https://doi.org/10.1111/j.1365-2567.2011.03482.x
Hejazi, M. E., Modarresi-Ghazani, F., & Entezari-Maleki, T. (2016). A review of Vitamin D effects on common respiratory diseases: Asthma, chronic obstructive pulmonary disease, and tuberculosis. Journal of research in pharmacy practice, 5(1), 7–15. https://doi.org/10.4103/2279-042X.176542
Marik, P. E., Kory, P., & Varon, J. (2020). Does vitamin D status impact mortality from SARS-CoV-2 infection?. Medicine in drug discovery, 6, 100041. Advance online publication. https://doi.org/10.1016/j.medidd.2020.100041
Ye, Q., Wang, B., & Mao, J. (2020). The pathogenesis and treatment of the `Cytokine Storm' in COVID-19. The Journal of infection, 80(6), 607–613. https://doi.org/10.1016/j.jinf.2020.03.037
Daneshkhah A, Agrawal V, Eshein A, et al. The Possible Role of Vitamin D in Suppressing Cytokine Storm and Associated Mortality in COVID-19 Patients. medRxiv; 2020. DOI: 10.1101/2020.04.08.20058578.