időpontot foglalni
Szakrendelések
Menedzserszűrés
Foglalkozás Egészségügy
A here ultrahangos vizsgálata során az egészségügyi szakember képet kap a herékről, valamint a környező képletekről a herezacskóban. A herék a herezacskóban helyezkednek el, fő funkciójuk a hímivarsejtek (spermiumok) és férfi nemi hormon (tesztoszteron) termelése.
Az ultrahangos vizsgálat során, orvosa gélt helyez az érintett bőrfelületre, majd egy kézi eszköz (transzducer) segítségével pásztázza a területet. Az ultrahang a kézi eszközön keresztül magas frekvenciájú hanghullámokat bocsát a testbe, ill. fogadja a visszaverődött hanghullámokat. A gél segíti a hanghullámok zavartalan áthaladását, kiküszöbölve a levegő és súrlódás során keletkezett „zajokat”, hogy a bőr alá eljuthasson a hanghullám. Ezt követően a transzducer felfogja a test képleteiről visszaverődő hanghullámokat, melyeket a képalkotáshoz használ fel. A monitoron láthatóvá válik valós időben a test szerveinek, képleteinek felépítése, mozgása, a vér áramlása.
Mikor lehet szükség a herék ultrahangos vizsgálatára?
Az ultrahang által történő vizsgálat az elsődleges képalkotó eljárás a herék rendellenességeinek megfigyelésére, diagnosztizálására. Az alábbi esetekben használatos:
A herevízsérv a here burkai közti folyadékgyülem.
Heregyulladás mielőbbi kezelést igényel. Amellett, hogy a here megnagyobbodik, nagy nyomást eredményezve fájdalmas, és a nemzőképesség elvesztésével is járhat.
Rejtettheréjűségnek nevezzük, amikor a herék a fejlődés folyamán nem szállnak le a hasüregből a herezacskóba, melynek oka lehet anatómiai vagy hormonális (nem megfelelő tesztoszteron szint). Veszélye, hogy a hasüregben lévő magasabb hőmérséklet károsítja a spermiumokat, mely nemzőképtelenséget vonhat maga után, valamint a nem megfelelő helyen lévő herékben gyakrabban alakulhat ki daganatos elfajulás.
A herecsavarodás következtében a herét ellátó erek összenyomódnak (megcsavarodnak), melynek következtében lumenük csökken vagy elzáródik, így a here nem jut oxigénhez, tápanyagokhoz, ezáltal szövet elhalás, a here elhalása léphet fel. Ha az idegek is érintettek erős fájdalom jelentkezik.
Előkészítés:
Az ultrahangos vizsgálat nem igényel előkészítést. Mivel a kezelőfej a bőrrel érintkezik, vizsgálat során a ruházat levétele szükséges az érintett területen. Piercing, ékszer eltávolítása szükséges a vizsgálandó területről.
A vizsgálat alatt orvosa megkérheti, hogy maradjon mozdulatlan, valamint forduljon egyik vagy másik oldalára. Pozícionálást követően Önt bekenik kontaktgéllel. A felhelyezett gél hideg érzetet kelthet, de hamar átveszi a bőr hőmérsékletét. A kézi eszközt előre-hátra mozgatja az egészségügyi szakember, közben enyhe nyomást tapasztalhat. Erős fájdalom fellépését jelezze vizsgáló orvosának.
Az ultrahang gél egy viszkózus, színtelen, szagtalan anyag, a ruházaton nem hagy foltot, a vizsgálat befejezését követően papírral megtörölközve visszaöltözhet a páciens. Ezt követően azonnal visszatérhet napi rutinjához.
Előnyei:
Az egészségügy szempontjából gyors, költséghatékony, könnyen hozzáférhető, a páciens szempontjából a legfontosabb, hogy biztonságos, nem invazív (nincs szúrás, vágás, vagyis a bőr folytonossága nem szakad meg), nem jár ionizáló sugárzással, fájdalommentes, nem igényel különösebb előkészületet. MR-t általában akkor alkalmaznak, amikor ultrahang segítségével nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani. CT-re ritkán van szükség, sugárzással jár, többszöri alkalmazása negatív hatással lehet a nemzőképességre.
Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkzásjegyzék:
Ragheb D, Higgins JL Jr. Ultrasonography of the scrotum: technique, anatomy, and pathologic entities. J Ultrasound Med. 2002;21(2):171‐185. doi:10.7863/jum.2002.21.2.171
Dogra VS, Gottlieb RH, Oka M, Rubens DJ. Sonography of the scrotum. Radiology. 2003;227(1):18‐36. doi:10.1148/radiol.2271001744
McLoughlin J. The role of ultrasound in the management of scrotal disorders. West Engl Med J. 1992;107(3):77‐78.
Sommers D, Winter T. Ultrasonography evaluation of scrotal masses. Radiol Clin North Am. 2014;52(6):1265‐1281. doi:10.1016/j.rcl.2014.07.014
Mirochnik B, Bhargava P, Dighe MK, Kanth N. Ultrasound evaluation of scrotal pathology. Radiol Clin North Am. 2012;50(2):317‐vi. doi:10.1016/j.rcl.2012.02.005
Belay RE, Huang GO, Shen JK, Ko EY. Diagnosis of clinical and subclinical varicocele: how has it evolved?. Asian J Androl. 2016;18(2):182‐185. doi:10.4103/1008-682X.169991