időpontot foglalni
Szakrendelések
Menedzserszűrés
Foglalkozás Egészségügy
Sajnos még nem áll rendelkezésre elegendő kutatás arra vonatkozóan, hogy valamely étrendkiegészítő vagy diéta hatásos lenne a koronavírussal való fertőzöttség megelőzésére, gyógyítására. DE szervezetünk, immunrendszerünk által folyamatosan védekezik a különféle kórokozók ellen.
Az immunrendszer épsége, erősítése kulcsfontosságú, hogy megelőzzük a különféle fertőzéseket. Emellett immunrendszerünk hatékonysága számottevő az esetleges megbetegedés kimenetelében, így szerepe lehet a koronavírus által okozott fertőzés lefolyásában.
Ne féljünk az immunerősítéstől! Ha nem szenvedünk autoimmun betegségben immunrendszerünk nem fog kárt tenni szervezetünkben.
Immunrendszerük egy összetett rendszer, nem lehet egyetlen „csodaszer”-ben bízni. Ahhoz, hogy hatásos legyen az immunerősítés több oldalról kell megközelíteni, számba venni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják immunrendszerünk működését.
Az alvás megvonás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.1Kutatások szerint legalább 7-9 óra alvás szükséges egy nap. Az alvás minőségének javítása érdekében próbáljunk közel azonos időpontban lefeküdni, csendes, sötét szobában. Alvás előtt fél órával ne fogyasszunk folyadékot. Kapcsoljuk ki a TV-t, halkítsuk le a telefont.
Egy kutatásban ahol megfázást okozó vírussal oltották be az embereket azt tapasztalták, hogy háromszor nagyobb eséllyel jelennek meg tünetek azoknál az egyéneknél, akik kevesebbet aludtak, mint 7 óra, azokhoz képest, akiknél megvolt a minimum 8 óra alvásidő.2
A stressz egy természetes fizikális és mentális reakció az élet tapasztalataira. Időtől-időre mindannyian kerülünk stresszt okozó helyzetbe. Az azonnali, rövid időtartamú stressz előnyös a szervezet számára. Segíti a megküzdést azáltal, hogy a szervezet stressz hormonokat kezd termelni. Ezek a hormonok idézik elő a fizikális választ, mint pl. megnövekedett pulzus, légzésszám, fokozott véráramlás az izmokba. Ellenben ha a „stressz szintünk” tartósan magas marad, káros hatása lehet egészségünkre. A krónikus stressz tünetei többek közt az ingerlékenység, depresszió, fejfájás, álmatlanság. Emellett a tartósan megnövekedett stresszhormonok gyengítik az immunrendszert, csökkentik az ellenállóképességet a kórokozókkal szemben. Azok az egyének, akik krónikus stresszel küzdenek sokkal fogékonyabbak a vírusos megbetegéseskre, mint pl. influenzára, megfázásra és egyéb fertőzésekre.3
Akik rendszeresen sportolnak kevésbe fogékonyak a különböző fertőzésekre. Vizsgálatok bizonyítékai mutatják, hogy a fizikailag aktív életmód, csökkenti mind a bakteriális, mind a vírusos fertőzések, valamint a nem fertőző betegségek (pl. daganatos megbetegedések) kialakulásának kockázatát. Emellett a rendszeres és gyakori testmozgás késleltetheti az immunrendszer „öregedését. Arra vonatkozóan, hogy a testmozgás gyengíti az immunrendszert nincsen elegendő bizonyíték, de tapasztalatokból adódóan a hirtelen nagyfokú leterhelése a szervezetnek okozhat átmeneti immungyengeséget. Ezért FONTOS, hogy a sportolást fokozatosan építsük fel, ne terheljük meg hirtelen szervezetünket. Mérsékelt intenzitással kezdjük, majd lépésről-lépésre növeljük a terhelést, a gyakoriságot és az edzésre szánt időt.4
Az immunrendszer mellett valamennyi akut és krónikus megbetegedés kimenetele nagymértékben függ a tápláltsági állapottól. A tápláltsági állapot nem egyenlő a megfelelő testsúllyal. A megfelelő tápláltsági állapot azt jelenti, hogy a szervezet számára biztosítjuk a megfelelő mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, fehérjéket, zsírsavakat étrendünkkel, szükség esetén étrend kiegészítőkkel.
A cikksorozat következő témája: „Hogyan táplálkozzunk járvány idején?”
Hivatkozás:
1Besedovsky, L., Lange, T.,&Haack, M. (2019). The Sleep-ImmuneCrosstalkin Health and Disease. Physiologicalreviews, 99(3), 1325–1380. https://doi.org/10.1152/physrev.00010.2018
2Cohen, S., Doyle, W. J.,Alper, C. M., Janicki-Deverts, D., & Turner, R. B. (2009). Sleephabits and susceptibilitytothecommoncold. Archives of internalmedicine, 169(1), 62–67. https://doi.org/10.1001/archinternmed.2008.505
3MedicallyreviewedbyTimothy J. Legg, PhD, PsyDonJune 5, 2017 — WrittenbyAnnPietrangelo and Stephanie Watson
4Campbell, J. P., & Turner, J. E. (2018). DebunkingtheMyth of Exercise-InducedImmuneSuppression: RedefiningtheImpact of ExerciseonImmunological Health AcrosstheLifespan. Frontiersinimmunology, 9, 648. https://doi.org/10.3389/fimmu.2018.00648
URL:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6689741/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2629403/