A kosár jelenleg üres.
Veszélyes-e az anyajegy eltávolítása?
Bőrgyógyászati konzultációk és anyajegyszűrések alkalmával szinte naponta felvetődik a kérdés a páciensek részéről:
„nem veszélyes-e az anyajegyek eltávolítása?”
Az interneten és a közösségi médiában számos elrettentő „eset” kering megoperált anyajegyekről, melyek „elfajultak”, és rövid időn belül a páciens halálához vezettek. Érdemes fenntartással kezelni az ehhez hasonló „rémhíreket”, hisz az említett esetek közül a valóban megtörténtek hátterét kutatva mindig fény derül arra, hogy az eltávolított képlet már a műtétkor rosszindulatú volt, és ennek, illetve egyéb módszertani hibáknak a következménye lehetett a tragikus kimenetel.
De mit tehet a páciens, ha szeretne megszabadulni egy-egy zavaró anyajegyétől, vagy épp háziorvosa, üzemorvosa javasolja az anyajegylevételt?
Az alábbiakban a pigmentált képletek (barna foltok vagy növedékek) szakszerű kivizsgálásáról és eltávolításáról lesz szó, melynek szabályai betartásával a bevezetőben írt tragikus események elkerülhetők.
Az első és legfontosabb lépés a szakszerű dermatológiai /bőrgyógyászati vizsgálat.
A vizsgálatot bőrgyógyász szakorvos végzi egy egyszerű készülék, a dermatoszkóp segítségével. A dermatoszkóp nem más, mint egy nagyító, apró lámpával kombinálva. Az eszközt az orvos a bőrhöz érinti, és az üveglapocska által lefedett-bevilágított területen 10-szeres nagyításban tudja vizsgálni a bőrfelületet. Ez általában elegendő a pigmentált (színes) bőrképletek diagnosztizálására, de a látott kép elemzése megfelelő tapasztalatot igényel. Természetesen nemcsak anyajegyek, hanem egyéb bőrelváltozások (hámelváltozások, érnövedékek stb.) is vizsgálhatók az eszközzel, illetve ezek elkülöníthetők a valódi festékes anyajegyektől. Néhány esetben (például sok atípusos anyajegy esetén) megfontolandó a nagyobb felbontású és képrögzítésre/tárolásra is alkalmas digitális, illetve videodermatoszkópos vizsgálatot végezni. Ezzel a látott kép digitálisan rögzíthető, és az ellenőrzések alkalmával, a korábbi képekkel összevethető, így az anyajegyben bekövetkező apróbb változások is korán felismerhetők.
A vizsgálat során az orvos bármilyen szabálytalanságot lát a nagyító alatt, azt rögzítenie kell (írásban vagy képpel).
Fontos tudni, hogy néhány apró szabálytalanság még nem jelenti a képlet rosszindulatúságát, de felhívja a figyelmet a megfigyelés szükségességére. Ebben az esetben az orvos meghatározott időintervallumon belül visszarendeli a pácienst kontrollvizsgálatra. Amennyiben kifejezettebb szabálytalanság (úgynevezett atípia) igazolódik, akkor általában az elváltozás sebészi kimetszése és szövettani vizsgálata javasolt. A további esetleges megfigyelésről, terápiáról a szövettani vizsgálat eredménye és a szakorvosi vélemény lesz az irányadó.
Sajnos előfordul, hogy már az első vizsgálatkor a dermatoszkópos képen egyértelmű, hogy az adott elváltozás melanoma, tehát rosszindulatú, festéksejtes daganat. Amennyiben még a kóros folyamat kezdeti stádiumában sikerül felismerni az elváltozást, akkor a megfelelő nagyságú sebészi kimetszés önmagában is gyógyuláshoz vezethet. Ilyenkor a szövettani eredmény értékelése és a további teendők megítélése rosszindulatú bőrdaganatok kezelésében jártas, onkodermatológus szakorvos feladata.