A szív- és érrendszeri betegségek elsősorban a férfiakat veszélyeztetik, ám ez az arány a változókor után megfordul, a hormonális változások miatt a menopausa után a betegségek kockázata magasabb a nők körében. A változókorban és azután lévő hölgyeket elsősorban az infarktus gyakran előjel nélküli, tünetszegény formája érinti, mely az esetek nagy részében súlyos kimenetelű. Ezért rendkívül fontos a panaszmentes 40 év feletti férfiak és változókorban, illetve utána lévő nők  rizikófaktoros  szűrővizsgálata.

A szívinfarktus tünetei:

szegycsont  mögötti (mellkasi) fájdalom, aminek intenzitása rendkívül változó lehet a kisujj irányába sugárzó, bénító erejű fájdalomtól a közel tünetmentességig. A "néma infarktus" időseknél és cukorbetegeknél fordul még elő. A fájdalom kisugározhat a karba, vállba, állkapocsba, fogakba, hátba, gyomorszájba is.

A  mellkasi fájdalom, szorító-nyomó érzés (infarktus jellemző tünete) hátterében a szívizom iszkémiája  (vérellátás csökkenés) állhat fenn, bizonyos esetekben mellkasi fájdalom nélkül – az úgynevezett néma iszkémia is kialakulhat.

Amennyiben mellkasi fájdalom  jelentkezik, fontos figyelni az időtartamát. A 15-20 percnél rövidebb ideig tartó mellkasi fájdalom angina pectoris (vérellátási zavar miatt kialakuló mellkasi fájdalom) gyanúját veti fel, míg szívinfarktusnál a fájdalom jellemzően 15-20 percnél is tovább tart, hagyományos fájdalomcsillapítókra nem reagál.

Egyéb tünetei pl. hideg verejtékezés, köhögés, szédülés, eszméletvesztés, légszomj, hányinger, hányás, félelem, szorongás.

A nők körében az infarktus gyakran előzetes jelek nélkül, tünetszegényen jelentkezik, enyhe rosszullétek, terhelésre jelentkező nehézlégzés, fáradtságérzés jelzi csak, hogy valami nincs rendben. A tünetek sem feltétlenül típusosak, elmaradhat a mellkasi szorító érzés, karba sugárzó fájdalom, esetleg csak enyhe gyomorprobléma, fáradtság, hátfájás tapasztalható.

A tüneteket minden esetben komolyan kell venni!

A hirtelen kezdődő, fokozódó jellegű, úgynevezett típusos angina pectoris esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni mivel a kezelés eredményessége sokban függ az időfaktortól, ezért javasolt mielőbb mentőt hívni.

 

Mellkasi fájdalom okai lehetnek:

Szív eredetű okok

Angina pectoris: a szív átmeneti vérellátásának hiánya illetve oxigén igényének megnövekedése

Infarktus: a fájdalom tovább erősödik, véráramlás elhúzódó hiánya miatt az adott ér által ellátott szívizom terület részben vagy egészben elhal.

Perikarditisz: szívburok gyulladása

Aortadisszekció: aorta szakadása

Nem szív eredetű okok

Tüdőembólia:  vérrög kerül a tüdőhöz vezető valamelyik artériába

Mellhártyagyulladás:  a tüdőt kívülről borító hártya gyulladása.

Gyomor és nyelőcső égés (reflux): okozhat szegycsont mögötti fájdalmat.

Epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei.

A hörgők gyulladásos betegségei.

Bordacsont- porc gyulladás

Izom eredetű fájdalom

Ideggyöki fájdalom, sérülés, övsömör (amennyiben ezen régiót érinti).

Légmell: levegő jut a mellhártya két lemeze közé.

 

Szív-ultrahang vizsgálat:

Az echocardiographia (szív-ultrahangvizsgálat) a szívbetegségek legszélesebb körben elterjedt képalkotó vizsgálati módszere, mivel nem invazív, nem alkalmaz röntgensugárzást, és kitűnő képalkotást tesz lehetővé.

Az echocardiographia kimutathatja:

a szív falának kóros mozgását,

az egy összehúzódás alatt kilökött vérmennyiséget,

a szív funkcionális állapotát

a szívet körülvevő burok megvastagodását és betegségeit,

a szívbillentyűk működését,van-e billentyűelégtelenség záródáskor és az mekkora,

a kóros összeköttetéseket a szív üregei illetve a nagyerek között.

Kardiológiai vizagálat: