Miért éppen január?
A gyulladásos folyamatok nem kizárólag egyéni tényezők mentén alakulnak, hanem környezeti és életmódbeli hatások is befolyásolják őket. Számos megfigyelés és kutatás utal arra, hogy a téli időszak – különösen január – kedvezőtlen irányba tolhatja el a gyulladásos egyensúlyt, elsősorban a krónikus, alacsony fokú gyulladás szintjén.
Téli környezeti és életmódbeli tényezők
A hideg hónapokban több, egymással összefüggő tényező együttesen hat az immunrendszer működésére:
· Csökkent fizikai aktivitás
A rövidebb nappalok és az alacsonyabb hőmérséklet gyakran inaktivitáshoz vezet. A rendszeres testmozgás hiánya önmagában is összefüggésbe hozható a proinflammatorikus citokinek (gyulladást fokozó anyagok) emelkedett szintjével.
· Fertőzések gyakoribb előfordulása
A felső légúti vírusfertőzések szezonális halmozódása ismételt immunválaszt vált ki, amely hajlamosíthat a gyulladás elhúzódására.
· D-vitamin-szint csökkenése
A napfényhiány következtében télen gyakori a D-vitamin-hiány. A D-vitamin hiánya befolyásolja az immunrendszer szabályozását, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetben könnyebben fennmaradjanak a gyulladásos folyamatok.
· Étrendváltozás
A hideg időszakban jellemzően nő az energia-, cukor- és telítettzsír-bevitel, miközben csökken a friss zöldségekben, gyümölcsökben és omega-3 zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása.
A szervezet gyulladásos terhelésének „észrevétlen” növekedése
A téli időszak sajátossága, hogy a gyulladásos folyamatok erősödése gyakran nem jár azonnali, jól felismerhető tünetekkel. Inkább egy lassan kialakuló, háttérben zajló terhelésről van szó, amely hosszabb távon befolyásolhatja az energiaszintet, a regenerációt és az általános közérzetet. A januári időszak különösen érzékeny ebből a szempontból, mivel ekkorra halmozódnak fel a hideg hónapok életmódi és környezeti hatásai.
Ezt a jelenséget kutatási adatok is alátámasztják: a gyulladással összefüggő laborértékek – például a CRP – télen átlagosan magasabb szinten lehetnek jelen. Ez nem akut betegséget jelez, hanem azt, hogy a szervezet hosszabb időn keresztül nagyobb, alacsony intenzitású gyulladásos terhelés alatt áll, amelyet a szakirodalom krónikus, alacsony fokú gyulladásként ír le. Legtöbbször tünetek nélkül van jelen, mégis meghatározó szerepet játszik az anyagcsere-, szív- és érrendszeri, valamint egyéb krónikus betegségek kialakulásában.
Hogyan befolyásolja az étrend a gyulladásos folyamatokat télen?
A táplálkozás kulcsszerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában, különösen olyan időszakokban, amikor a környezeti tényezők kedvezőtlenek. A gyulladáscsökkentő étrendi megközelítés elemei közé tartozik:
- omega-3 zsírsavak rendszeres bevitele (tengeri halak, bizonyos magvak),
- polifenolokban (természetes növényi védőanyagokban) gazdag zöldségek és gyümölcsök fogyasztása,
- megfelelő fehérjeellátottság,
- ultrafeldolgozott élelmiszerek és hozzáadott cukrok mérséklése.
A januári időszak nem önmagában „gyulladáskeltő”, azonban a hideg, a mozgáshiány, a fertőzések, a D-vitamin-hiány és az étrendi változások együttesen hozzájárulhatnak a gyulladásos állapotok felerősödéséhez. A tudatos életmód- és étrendi stratégiák ebben az időszakban különösen fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében és a krónikus betegségek kockázatának mérséklésében.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
- Chiriboga DE, Ma Y, Li W, Stanek EJ 3rd, Hébert JR, Merriam PA, Rawson ES, Ockene IS. Seasonal and sex variation of high-sensitivity C-reactive protein in healthy adults: a longitudinal study. Clin Chem. 2009 Feb;55(2):313-21. doi: 10.1373/clinchem.2008.111245. PMID: 19179270; PMCID: PMC2706542.
- Pahwa R, Goyal A, Jialal I. Chronic Inflammation. [Updated 2023 Aug 7]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2025 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK493173/
- Shivappa N, Steck SE, Hurley TG, Hussey JR, Ma Y, Ockene IS, Tabung F, Hébert JR. A population-based dietary inflammatory index predicts levels of C-reactive protein in the Seasonal Variation of Blood Cholesterol Study (SEASONS). Public Health Nutr. 2014 Aug;17(8):1825-33. doi: 10.1017/S1368980013002565. Epub 2013 Oct 10. PMID: 24107546; PMCID: PMC3983179.
- Yin K, Agrawal DK. Vitamin D and inflammatory diseases. J Inflamm Res. 2014 May 29;7:69-87. doi: 10.2147/JIR.S63898. PMID: 24971027; PMCID: PMC4070857.
- Liu B, Taioli E. Seasonal variations of complete blood count and inflammatory biomarkers in the US population: analysis of NHANES data. PLoS One. 2015 Nov 6;10(11):e0142382. doi:10.1371/journal.pone.0142382.
