Az akut prosztatagyulladás általában hidegrázással, lázzal és gyakori vizelési ingerrel, valamint a herékbe átsugárzó fájdalommal jelentkezik. A prosztatagyulladás ezeken felül vizeletelzáródással, vizeléskor jelentkező égető érzéssel, gyakori éjszakai vizeléssel, véres vizeléssel, néha izom- és/vagy izületi fájdalommal is együtt jár.
A krónikus prosztatagyulladás viszont nem ennyire egyértelmű. Krónikus esetben visszatérő húgyúti fertőzés tünetei, pl. a vizelés közbeni égető érzés a jellemző. Átmeneti időszakokra a beteg tünetmentes lehet, de a gyakori vizelési inger megmarad. A fertőzés továbbterjedhet és akár érintheti a herezacskó környékét is. Ilyen esetekben helyi bőrpírt, duzzanatot és érzékenységet okoz. A krónikus prosztatagyulladás nem bakteriális típusa szintén e tünetekkel jelentkezik, kivéve a továbbterjedés által okozott tüneteket.

Prosztatavizsgálat

A prosztata-problémákkal mindenképpen érdemes időben urológushoz fordulni! Mivel a prosztata legjobban a végbélnyíláson keresztül érhető el, így az urológus síkosított gumikesztyűvel a végbélnyíláson benyúlva (ezt a vizsgálatot nevezik rektális digitális vizsgálatnak), az ujjával körbetapintja a prosztatát, illetve, ha szükséges arra nyomást gyakorolva folyadékmintát présel ki. Ha a prosztata már a tapintáskor is érzékeny, akkor minden bizonnyal prosztatagyulladás áll fenn.

A prosztata problémáktól szenvedők szerencséjére a kellemetlen RDV-vizsgálaton kívül, számos egyéb vizsgálat is létezik:

• A végbélen keresztül végzett ultrahangos vizsgálat
• A vérben található prosztata specifikus antigén (PSA) értékelése

E vizsgálatokkal ugyancsak megfelelő információk nyerhetők a prosztatáról. A PSA érték ugyan a gyakorinak mondható, jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban is enyhén megemelkedhet, de a betegség követésére szintén megfelelő ez a módszer.


További vizsgálati módszerek:

• Intravénás urográfia:
  E vizsgálat során a vizelettel kiválasztódó röntgen-kontrasztanyagot juttatunk a vérbe. A vérkeringésbe juttatott kontrasztanyag (amely a vesén át kiválasztódik) a röntgenfelvétellel nyomonkövethető lesz a kiválasztó rendszerben, így kimutatja a kiválasztórendszer szűkületeit és tágulatait, a hólyag telítődésének időbeni változásait. A vizeletmintából cisztogramm-vizsgálattal a hólyagban maradt maradékvizelet jól detektálható, ám a vizelés utáni katéterezés vagy ultrahang-vizsgálat pontosabban méri ezt a mennyiséget.
• Prosztatamasszás:
  A prosztatamasszázs során nyert minta bakterológiai vizsgálata, a kórokozó rezisztencia vizsgálata jelentős szerepet játszik a prosztatagyulladás kezelésében, valamint segítséget nyújt a nem bakteriális eredetű prosztatagyulladás diagnózisának felállításában.

 

Prosztatagyulladás kezelése

Az akut prosztata-gyulladás kezelésében az ágynyugalom, a bő folyadékbevitel, a fájdalomcsillapítás, a székletlágyítás és az antibiotikumos kúra játszik szerepet. Utóbbi akár 30 napig is eltarthat, és a kitenyészett baktérium rezisztenciájától függően módosulhat. Ha a vizeletelfolyási akadály súlyos, úgy a baktériumok szóródása miatt, a húgycső katéterezése helyett, a hasfalon átszúrt húgyhólyag-lecsapolás a választandó módszer. Krónikus bakteriális gyulladásnál ugyancsak a hosszú antibiotikumos kúra jelenthet megoldást. A nem bakteriális fajtájánál azonban ez hatástalan. Ha mégis sikerül valamilyen fent leírt kórokozót találni, akkor bizonyos antibiotikumokkal jól kezelhetők. Jótékony hatása lehet továbbá a forró ülőfürdőknek, pangás esetén az időszakos prosztatamasszázsnak.

Urológus szakorvos:
Dr. Zavodni István

Időpontot foglalok