A hosszú, hideg és borongós tél után ki ne várná a langyos tavaszi napsugarakat, és sokan horgásszuk elő tudatalattinkból a régi gyermekdalt. Az alábbiakban áttekinthetjük a napsugárzás szervezetünkre gyakorolt hatásait, hogy áldásos hatásait előnyünkre fordíthassuk, míg káros hatásaitól megvédhessük magunkat.

A napsugárzásról általában A nap sokféle sugarat bocsát ki: kozmikus, gamma, röntgensugarakat, ultraibolya (UV), látható fény és infravörös sugarakat (IR), valamint rádióhullámokat. A számunkra legfontosabb sugárzástartományon belül az infravörös sugárzás szemmel nem érzékelhető, elsősorban hőhatása fontos, ez adja a napsugárzás melegét. Létét ún. infravörös (hő)kamerákkal lehet kimutatni. Az emberi szemmel látható fény önmagában is egy összetett sugárzás, több hullámhosszúságú (színű) fényből áll. Összességében „meleg fehérnek” látjuk a szivárvány 7 színét egyesítő látható napfénysugárzást. A látható fény legrövidebb hullámhosszú színe, az ibolya (viola) utáni sugárzástartomány a szemünk számára már nem érzékelhető, ún. ultraibolya (ibolyán túli, UV) sugárzás. Sejtjeinkre gyakorolt hatás szempontjából az UV sugárzás sem egységes, ezért ezt a tartományt is tovább osztották UVA (A1 és A2), UVB és UVC sugártartományra. A nap sugárzásának egyes összetevői különböző mértékben nyelődnek el a légkörben, például radioaktív-ionizáló sugarai és UVC tartománya gyakorlatilag nem érik el a földfelszínt. A számunkra biológiailag fontos infravörös, látható fény és UV sugarak légkörön keresztüli átjutása függ a földrajzi helytől, évszaktól, napszaktól, aktuális időjárási körülményektől egyaránt. A földfelszínt elérő napsugárzás mennyisége függ a sugárzás beesési szögétől. Minél merőlegesebben esik a napfény a földfelszínre, annál nagyobb hányada éri el azt. A beesési szög az évszakok közül nyáron, a napszakok közül pedig a déli órákban leginkább merőleges. Érvényes tehát az a régi megfigyelés, hogy ha az árnyékunk rövidebb, mint mi magunk, könnyen leéghetünk. Felhős időben is le lehet égni, mivel a felhők könnyebben áteresztik az UV sugarak jelentős hányadát, mint az infravörös és látható fényt. Hasonlóan a földfelszínt elérő infravörös (hő-) sugárzás téli időszakban alacsony, de ez nem jár együtt az UV sugárzás hasonló arányú csökkenésével. A hegyekben, a nagyon alacsony hőmérséklet ellenére is fokozott veszély áll fenn. A légkör szűrő hatása a magassággal párhuzamosan fokozatosan csökken, a felszínt elérő UVB sugarak mennyisége, 300 méterenként 4%-kal növekszik. Ezen felül a hó visszatükröződése is jelentősen megnöveli az UV terhelés mértékét (a hó UV visszatükröző képessége 30-80%). Hasonló visszatükröző hatása van a vízfelszínnek (5-90%), az összefüggő homokfelületnek (5-25%), a fehér-sziklás területeknek is. A bőrt érő UV sugarak 30-50%-át a légkör molekulái szórják szét, emiatt lehet árnyékban, úgynevezett ún. szórt fényben is leégni.

Időpontfoglalás:

+36 1 / 800 9333
+36 30 / 633 0961

Bőrgyógyász szakorvos:

Dr. Csanády Kinga