Az érzés, hogy „semmire nincs idő” egyre elterjedtebb; az élet gyorsult, sokan próbálnak lépést tartani.Európában a lakosság mintegy 20%-a időszegénységben él, Magyarországon pedig ez az arány eléri, sőt meg is haladhatja az uniós átlagot. Ennek következményei a mentális és fizikai regeneráció hiánya, alváshiány, fáradtság, teljesítményingadozás.

Az óraátállítás mint szimbólum:

Az évi kétszeri óraátállítás jelentős negatív hatásokat okoz, annak ellenére, hogy az eredeti energiatakarékossági célja ma már elhanyagolható. A szervezet biológiai óráját is megzavarja, ami:

- Fokozza a baleseti kockázatot,
- Növeli a szív-érrendszeri események számát,
- Rontja a koncentrációt és a tanulási teljesítményt,
- Akár 3–7 napig is tartó „mini jetlag”-et okoz.

Sajnos az óraátállítás eltörlése folyamatosan akadályokba ütközik, mert bár az EU döntött a kivezetés mellett, de a tagállamok nem tudnak megegyezni abban, hogy melyik időzónában maradjanak. Szakmai konszenzus szerint az állandó „téli idő” (standard időszámítás) felelne meg leginkább a biológiai óránknak, az állandó nyári idő depresszióval járó kockázatot hordoz, és a szomszédos országok eltérő döntése gazdasági és társadalmi zavarokat okozhat.

A testre gyakorolt hatások:

A biológiai óra a Naphoz igazodik; ha a természetes fényciklus szinkronban van az alvás-ébrenlét ritmusával, a test harmonikusan működik. Ezzel szemben az óraátállítás megbontja ezt az egyensúlyt, mesterségesen eltolja a belső ritmust.

Tanulság és megoldási javaslatok:

A probléma nem az órák számáról, hanem az idővel való bánásmódról szól. Tartós fáradtság esetén nem több órára, hanem jobb időgazdálkodásra van szükség, amely tiszteletben tartja a test természetes ciklusait. Tippek az óraátállítás utáni napokra:

- Reggeli természetes fény.
- Esti képernyőhasználat és alkohol kerülése.
- Rugalmasabb munkakezdés lehetősége.

Az idő a legértékesebb erőforrásunk, és az alvás is idő, amit meg kell védeni. Az időhöz való jog mindenkit megillet.

/Forrás: Kun Zoltán Mentor / Előadó / Mb. Egyetemi Oktató / Társtulajdonos @ Fusion Vital / Alapító @ Hozz ki többet magadból! Október 25, 2025./

Az óraátállítás egészségügyi hatásai, következményei

Az óraátállítás – legyen szó nyári vagy téli időszámításról – nem csupán egy egyórás változás, hanem komoly hatásokat von maga után az emberi szervezet számára. Ezek a hatások mind fiziológiaiak, mind pszichológiaiak és rövid-, és hosszú távon is jelentkeznek.

Az óraátállítás egészségügyi hatásait az alábbiakban olvashatjuk:

1. A cirkadián ritmus (biológiai óra) megzavarása

Ez a legfontosabb és legáltalánosabb hatás. A szervezetünk belső órája 24 órás ciklusokban szabályozza:

Alvás-ébrenlét ciklust
Testhőmérsékletet
Hormontermelést (pl. melatonin, kortizol)
Anyagcserét és étvágyat
Mentális teljesítményt

Az egy órás "ugrás" megzavarja ezt a finomhangolt rendszert. A szervezetnek akár több napig vagy akár egy héten át is eltarthat, amíg teljesen újra szabályozza magát. Ez olyan, mintha enyhe „jet”-lag érné az embert.

2. Rövid távú egészségügyi hatások (az átállást követő napokban)

Ezek a leggyakrabban tapasztalt tünetek:

Alvászavarok: Nehéz elalvás, korábbi ébredés, vagy megzavart alvásminőség.
Fáradtság és levertség: Az ember kialvatlannak és fáradtnak érzi magát, a koncentráció nehezebb.
Csökkent mentális teljesítmény és koncentráció: Ez különösen veszélyes lehet a közúti forgalomban vagy olyan munkák végzése során, amelyek magas figyelmet igényelnek.
Migrén és fejfájás: Egyes embereknél az óraátállítás kiváltója lehet a fejfájásnak.
Étvágytalanság vagy emésztési panaszok: A biológiai óra megzavarja az emésztési rendszer működését is.

3. Hosszú távú és komolyabb következmények

A tudományos kutatások egyre több komolyabb hatást társítanak az óraátállításhoz, különösen a téli időről nyári időre való átállással (amikor "elveszítünk" egy órát).

Megnövekedett szív- és érrendszeri kockázat:

A nyári időszámítás utáni napokon statisztikailag kimutathatóan magasabb a szívinfarktus, az agyvérzés és a szívritmuszavarok előfordulása. Ez különösen az idősebb és a már beteg emberekre veszélyes.

Rontott mentális egészség:

Egyes tanulmányok szerint a depresszió és az öngyilkossági gondolatok gyakorisága növekedhet az óraátállást követően. A napsütéses órák eltolódása befolyásolhatja a hangulatot.

Több közlekedési baleset:

Az első napokban a fáradtság és a csökkent figyelem miatt több közlekedési baleset történik, mind gépjármű-vezetők, mind gyalogosok részéről.

Csökkent immunfunkció:

A krónikus alvásmegvonás és a stressz gyengítheti az immunrendszert, ami megnöveli a fertőzéseknek való hajlamot.

Az óraátállítás nem csak egy kis kényelmetlenség, hanem egy olyan beavatkozás, amely komoly fiziológiai és pszichológiai hatásokkal jár, rövid távon alvászavarokkal és fáradtsággal, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris kockázattal.

A tudományos konszenzus egyre erősebben az állandó időszámítás mellett áll, hogy megszüntesse ezeket az egészségügyi terheket.