Ez a weboldal Cookie-kat (sütiket) használ! A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat bővebben.

Üzemorvos | Menedzserszűrés | Kardiológia | Belgyógyászat

Összesen 0 Ft
 x 

A kosár jelenleg üres.

Összesen 0 Ft

Neurológia

Neurológia

Leírás

Mit vizsgál a neurológus?

A neurológiai betegségek okukat és tüneteiket tekintve igen sokfélék. A panaszok között leggyakoribbak a különböző jellegű zsibbadások, bénulások, látászavarok, szédülés, egyensúly és mozgáskoordinációs zavarok, fájdalomszindrómák, görcsök, eszméletvesztések, a gondolkodás egyes zavarai, emlékezési problémák.
Mivel az idegrendszer betegségei együtt járhatnak más szervek megbetegedéseivel, a neurológiai vizsgálatra gyakran belgyógyászati, illetve általános kivizsgálás részeként kerül sor. A neurológushoz forduló páciensek nagy részénél a pontos diagnózis felállításához igénybe kell vennünk a társszakmák - belgyógyászat, szemészet, idegsebészet, reumatológia - segítségét.
A neurológia feladata az idegrendszer megbetegedéseinek nem a lelki, hanem a szervi eredetű zavarainak feltárása és terápiája. A szervi betegségekhez sokszor a pszichés változások, működészavarok vezetnek, így a két terület szorosan összefügg egymással. Sokszor felmerül a kérdés: Mi volt előbb? A szervi betegség okozza-e a pszichés tüneteket, vagy fordítva? Nos, ennek kiderítése is fontos feladata a neurológusnak.
Az általános ideggyógyászati vizsgálat átlagosan 30-60 percig tart. A kórelőzmény felvétele után, rövid általános tájékozódást követően az idegrendszert vizsgáljuk részletesen. A betegek egy részénél ezután célzott, kiegészítő, illetve eszközös vizsgálatokra is szükség lehet.
A pontos diagnózist követően szükséges terápia lehet gyógyszeres kezelés, mely történhet tabletták vagy injekciók, infúziók formájában is, de elektromos kezelések, ideg-izom ingerlés, egyéb fizikoterápia, gyógytorna, vagy pszichés támogatás is.

Keresse szakorvosunkat bizalommal!
Dr. Szappanos Zsuzsanna
Bejelentkezés: 0630/633-0961

A fontosabb neurológiai betegségek:

Fejfájás

az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak.
A fejfájás lehet valamilyen szervi idegrendszeri megbetegedés tünete, vagy önálló betegség.
Az előbbieket tüneti, vagy másodlagos, az utóbbiakat primer fejfájásoknak nevezzük.

A másodlagos fejfájások okai a következők lehetnek:

- Nyomásnövekedés a koponyán belül, melynek hátterében agydaganat, agyduzzadás, agyvelő és agyhártyagyulladás, agyvérzés, jelentős vérnyomás emelkedés, fejsérülés következményei és még számos folyamat állhat.
- A szem, fül, orrmelléküregek, a fej ereinek megbetegedése szintén járhat fejfájással.
- A legtöbb lázas betegséghez szintén gyakran társul fejfájás.
- Vegyi anyagok, mérgezések, vagy éppen ellenkezőleg, rendszeresen használt gyógyszerek, anyagok hirtelen megvonása (pl. koffein) igen erős fejfájást okozhatnak.

A másodlagos fejfájások esetében a panaszok jellegéből – általában - nem lehet biztosan megállapítani a kiváltó okot. Ebben az esetben a kísérő tünetek és a vizsgálati leletek lehetnek segítségünkre.
Az elsődleges – primér - fejfájás-betegségek hátterében szervi idegrendszeri elváltozás nem mutatható ki. Egyes esetekben örökletesen meghatározott hajlamnak van szerepe, máskor kiváltó okot egyáltalán nem lehet találni.

Migrén

Közismert kifejezés, melyet azonban sokszor helytelenül használnak. A migrén ugyanis nem egyenlő a nagyon erős fejfájással. A diagnózist a beteg elmondása alapján, a jellegzetes panaszok együttállása esetén állíthatjuk fel. Ezek a következők: a fejfájás rohamszerűen, havonta 1-4 alkalommal, 4-72 órás időtartammal jelentkezik, görcsös, lüktető jellegű, a fej fél oldalát vagy az egész fejet érinti. Legjellemzőbb kísérő tünete a hányinger, hányás, fénykerülés. Az erős fájdalmat fizikai erőkifejtés tovább fokozza. A fejfájás megjelenése előtt bevezető (úgynevezett aura) jelenségek is előfordulhatnak, látászavar, zsibbadás, beszédzavar formájában. Az egyes rohamokat külső és belső tényezők provokálhatják. Ilyenek az időjárási frontok, bizonyos ételek, italok, fáradtság, stressz, menstruáció stb. Az alvás gyakran megszünteti a fájdalmat.
A migrénes panaszok általában a serdülő években kezdődnek, évtizedeken keresztül rendszeresen jelentkeznek, és a nőknél lényegesen gyakoribbak. A migrénre való hajlam családon belül gyakran öröklődik.
A migrénes beteg vizsgálatakor idegrendszeri tünetet nem találunk. Típusos esetben képalkotó vizsgálat (agyi CT vagy MRI) nem szükséges.
A migrén kezelésében a hagyományos fájdalomcsillapítók csak mérsékelten hatásosak, és ennek csak egyik oka a gyakori hányás. Több mint 20 éve állnak rendelkezésünkre speciálisan a migrénes roham kezelésére szolgáló gyógyszerek tabletta, injekció vagy orrspray formájában. Ezek azonban nem fájdalomcsillapító hatásúak, más fajta fejfájásnál nem is hatékonyak. Az ilyen készítményeket a vizsgálatot követően ideggyógyász szakorvos írhatja fel.

Melyek azok a körülmények, amelyek fejfájás esetén mindenképp odafigyelést illetve kivizsgálást igényelnek?

- Hirtelen kialakult igen erős fejfájás, hányingerrel, hányással, tudatzavarral, lázzal vagy anélkül – azonnali orvosi segítséget igényel!
- Korábban nem fejfájós személynél új keletű fejfájás megjelenése, ennek állandósult, fokozódó jellege.
- A fejfájáshoz kísérő tünetek társulnak (a hányingeren kívül látászavar, végtagbénulás, zsibbadás, aluszékonyság, gondolkodászavar).
- A korábban (akár évtizedek óta) rendszeresen jelentkező fejfájás jellegének megváltozása.

Epilepszia

Az epilepszia ismétlődő rohamokkal járó betegség, melyet az agy különböző részeinek kóros izgalmi állapota okoz. A háttérben sokféle idegrendszeri betegség állhat és az epilepsziának, a kiindulási helytől függően, számos különböző formája lehet.
Az epilepszia lehet öröklött, ilyenkor a görcshajlam genetikailag meghatározott, általában már gyermekkorban elkezdődnek a rohamok.
A másik típus a tüneti epilepszia, amikor a háttérben valamilyen kimutatható, általában szerzett agyi betegség vagy elváltozás áll. Epilepsziás rohama azonban egészséges embernek is lehet bizonyos külső-belső tényezők hatására. Egyetlen roham alapján az epilepszia diagnózisát nem lehet felállítani, azonban részletes kivizsgálásra ilyenkor is feltétlenül szükség van.
Az epilepszia nem jár mindig eszméletvesztéssel vagy látható görcsökkel, számos sajátos és különleges formája van.

Másodlagos, tüneti epilepsziát okozó betegségek:

- Agydaganat
- Agysérülés (akár évek múltán is)
- Agyi keringészavarok (agyi infarktus, agyvérzés)
- Idegrendszeri gyulladások (agyhártya-agyvelőgyulladás, agytályog)
- Fejlődési rendellenességek
- Anyagcserezavarok

A kivizsgálás, a kórtörténet részletes felvétele után, agyi képalkotó (MRI) és agyi elektromos (EEG) vizsgálattal folytatódik. Elsődlegesen azt kell eldönteni, valóban epilepszia áll-e fenn, valamint ha igen, milyen fajta és mi okozza.
A kezelést is ez határozza meg, ugyanis a különböző típusok más-más gyógyszerre reagálnak, illetve bizonyos formák műtéti kezelést igényelnek.

A gerincbetegségek ideggyógyászati vonatkozásai

A gerincproblémák – gyakoriságukat tekintve – a népbetegségek közé sorolhatók. A gerinc degeneratív (elfajulásos, kopásos) elváltozásai bizonyos életkor felett szinte minden embert érintenek és az élet folyamán nagy részüknél panaszokat is okoznak. Ezek zömében helyi fájdalom formájában jelentkeznek, idegrendszeri tünettel járnak. A betegekkel a reumatológia foglalkozik.
Másoknál a gerinc elváltozásai másodlagosan az idegrendszert is érintik, ennek megfelelő panaszokat és tüneteket okozva, mely már a neurológia és idegsebészet körébe tartozik.

Gerinc eredetű, idegrendszeri vonatkozású tünet együttesek:

- Nyak-kar fájdalom (cervicobrachialgia)
A panaszok lassan vagy hirtelen is kialakulhatnak, legjellemzőbb a nyak fájdalmas mozgáskorlátozottsága, a fájdalom a vállon át a karba, sokszor az ujjakig sugárzik, ugyanitt zsibbadás is jelentkezhet. Súlyosabb esetben egyes felső végtagi izmok gyengesége társulhat a tünetekhez.
A leggyakoribb ok a nyaki porckorongsérv, mely MR vizsgálattal kimutatható.
A kezelés részben gyógyszeres (fájdalomcsillapítók, izomlazítók), részben a nyak nyújtását célzó fizikális és egyéb módszereket ötvöz. Súlyos esetekben a porckorongsérv műtéti eltávolítása hoz csak eredményt.
- Lumbágó
Hirtelen (általában rossz mozdulatot, emelést követően) kialakult heves derékfájást értünk alatta, mely görcsös testtartást, néha teljes mozgásképtelenséget okoz. A betegnek alsóvégtagi panasza, tünete nincs.
- Ülőidegzsába (Ischias)

A fentiekhez hasonló panaszok, melyekhez az alsó végtagokba sugárzó fájdalom, zsibbadás, esetleg bénulás, vizeletürítési zavar társul. Általában mindkét betegséget az ágyéki gerinc degeneratív betegsége (leggyakrabban porckorongsérv) okozza, mely MR vizsgálattal tisztázható. A kezelés itt is komplex (gyógyszeres és fizikoterápiás együtt), illetve súlyos esetben, bénulás vagy vizelési zavar esetén műtét.
Fontos kiemelni, hogy a fájdalom (bármenyire erős is), valamint a kimutatott porckorongsérv még nem jelenti azt, hogy feltétlenül műtétet kell végezni. Erről a beteg tünetei alapján a neurológus és az idegsebész dönt.

Neuropátia

Neuropátiának (polyneuropathia) a környéki idegek valamely általános okból bekövetkező bántalmát nevezzük.
Számos anyagcsere betegség vagy mérgezéses állapot állhat a háttérben, de az ok igen gyakran nem deríthető ki. A két leggyakoribb kiváltó tényező a cukorbetegség (diabetes mellitus) és az idült alkoholizmus.
A tünetekre jellemző, hogy az idegek fokozatosan, szimmetrikusan betegszenek meg, - minél hosszabb a méretük, annál korábban és annál súlyosabban. A panaszok ezért először az alsó végtagokon, a lábujjakon szoktak megjelenni. Zsibbadás, égő fájdalom, majd később gyengeség, bénulás, izomsorvadás alakul ki. Az érzészavar fokozatosan felfelé terjed a lábakon, később a kezeken is megjelenhet. Egyes esetekben a vegetatív idegrendszer is károsodik. Mivel a végtagok bőrének tápláló beidegzése is zavart szenved, sérülések, fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyulnak, elfertőződnek. Cukorbetegek láb-amputációjának gyakran ez az oka.
A polyneuropathiának jellegzetes fizikális tünetei vannak, melyek az általános neurológiai vizsgálat során észlelhetőek. A pontos kórismét elektromyographia és elektroneurographia (EMG, ENG) adja meg. A kiváltó okok megállapításához azonban ezeknél szerteágazóbb, speciális vizsgálatokra is szükség lehet.
Oki kezelés akkor lehetséges, ha a kiváltó tényező ismert (pl. cukorbetegség rendezése stb.). Tüneti kezelésre a kellemetlen szubjektív panaszok (fájdalmas zsibbadás) miatt a legtöbb beteg esetében szükség van, a hagyományos fájdalomcsillapítók azonban neuropáthiás fájdalomra teljesen hatástalanok. A hatékony gyógyszereket a diagnózis megállapítását követően neurológus szakorvos írhatja fel. Ezek részben kúraszerűen, infúzióban, részben tartósan, tabletta formájában adhatóak.
Panaszok elemzése: zsibbadás, érzéketlenség, tompultság, égés, bizsergés, szorítás, feszülés, nyomásérzékenység

Agyi érbetegségek - Stroke

Az agyi érbetegségek többnyire hirtelen fellépő tünetek formájában jelentkeznek. Ezt magyarul szélütésnek illetve gutaütésnek nevezzük, idegenből átvett elnevezése „stroke”.
A háttérben álló ok általában valamely belgyógyászati betegség, például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívbetegség, örökletes vagy szerzett trombózishajlam, vagy pedig dohányzás.
Az agyi érkatasztrófa alapvetően kétféle lehet: agyvérzés vagy agyi infarktus, mely érelzáródás következtében alakul ki. Meglepő talán, de az agyvérzés ötször ritkábban fordul elő, mint az agyi infarktus. A két kórforma ugyanolyan tünetekkel jelentkezhet, elkülönítésük csak képalkotó vizsgálatokkal (agyi CT vagy MRI) lehetséges.
Az agyi infarktust gyakran megelőzik, előre jelzik átmeneti (általában pár perces), múló idegrendszeri tünetekkel járó rosszullétek. Ilyenkor célzott kivizsgálással általában kideríthető az ok és megelőzhető a maradandó tünetekkel járó szélütés.

Milyen tünetekkel jelentkezhet a stroke?

- Féloldali vagy egy végtagot érintő zsibbadás vagy gyengeség, bénulás
- Végtagügyetlenség, egyensúlyzavar, forgó szédülés, kettőslátás
- Beszéd értés és kifejezés zavara
- Féloldali vakság vagy látótérkiesés
- Tudatzavar, eszméletvesztés, legsúlyosabb esetben kóma, keringés-légzésleállás

A stroke vagy az azt előre jelző átmeneti idegrendszeri tünetek mindenképp sürgős intézeti kivizsgálást és ellátást igényelnek.
Mivel a már kialakult stroke maradandó agyi sérüléssel és többnyire élethosszig tartó tünetekkel jár, a megelőzés szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A kivizsgálás során általános laboratóriumi vizsgálatok mellett a keringési rendszert (ereket és szívet) célzottan vizsgáló módszereket is alkalmazunk.
Amennyiben valakinél már kialakult valamilyen más típusú agyi érbetegség vagy a betegnek a leletek alapján erre fokozott esélye van, megelőző gyógyszeres és életmódbeli kezelésekkel a későbbi szövődmények nagy része elkerülhető.

Központi idegrendszeri eredetű mozgászavarok

Számos szervi idegrendszeri betegség jár a mozgáskészség megváltozásával. Ez jelentheti a mozdulatok ritkulását, lelassulását, vagy éppen ellenkezőleg, kóros, akaratlan túlmozgások megjelenését. A háttérben általában az agy ismeretlen eredetű vagy örökletes megbetegedése áll.

Parkinson-kór

A mozgászavarok közül leggyakoribb a Parkinson-kór. Kiváltó oka ismeretlen, örökletes formája igen ritka. Általában idősebb embereken jelentkezik, a korral egyre gyakoribbá válik. Három fő tünete van, melyek az egyes betegekben különböző kombinációban jelenhetnek meg.

Ezek a következőek:

- a mozgás lelassulása,
- kóros izommerevség (rigor), és
- nyugalmi remegés.
Ezekhez egyéb tünetek, például:
- testtartási instabilitás,
- vegetatív és
- pszichés zavarok is társulhatnak.

Kezdetben a tünetek a test egyik oldalán jelentkeznek (egyik kéz illetve láb lassabb, ügyetlenebb, merevebb lesz, esetleg remeg. A panaszok lassan, fokozatosan romlanak, később, akár évek múlva, a másik oldalon is megjelennek. A járás lassú, csoszogó lesz, a fordulás nehéz. Az arckifejezés szegényessé válik. A gondolkodás lassul, de számottevő szellemi leépülés jó ideig nem következik be. A betegek gyakran depresszióssá válnak. A vegetatív működések zavara székrekedést, vizelettartási problémákat okozhat.
A betegség későbbi szakaszában gyakorivá válnak az elesések, majd súlyos mozgáskorlátozottság alakul ki, a beteg ágyhoz kötötté válik, teljes ápolást igényel. Megfelelő kezelés és ápolás mellett Parkinson betegséggel a diagnózist követően akár még 30 évet is le lehet élni.
A Parkinson-kór diagnózisa neurológiai vizsgálattal, a tünetek alapján felállítható, ehhez nem szükségesek egyéb, kiegészítő vizsgálatok (pl. koponya CT vagy MR). Ezekre csak esetenként lehet szükség, más betegségek elkülönítése érdekében.
A betegséget meggyógyítani, vagy romlását megállítani nem lehet, azonban ha a felismerés a korai szakaszban történik meg, megfelelő kezeléssel akár évekig szinte teljes tünetmenteség érhető el.
Fontos eloszlatni két tévhitet a Parkinson-kórral kapcsolatban:
- A betegség nem jár feltétlenül remegéssel, a betegek negyedénél ez a tünet egyáltalán nem jelentkezik.
- Az idős korban jelentkező remegés nem feltétlenül a Parkinson-kór jele, különösen akkor nem, ha a fejet is érinti.

Esszenciális remegés

Gyakori betegség, mely gyakran a családban öröklődik, és már fiatal korban is megjelenhet. Jellemző rá, hogy a remegés elsősorban valamilyen cselekvés közben jelentkezik (ellentétben a Parkinson-kórral), illetve hiányoznak a Parkinson-kórra jellemző egyéb, fent felsorolt tünetek. Gyakori a fej remegése. Jóindulatú betegségről van szó, mely nem okoz leépülést és gyógyszeresen jól kezelhető.

Immunológiai kórképek, Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gócos gyulladásával járó, úgynevezett autoimmun betegség. Ez annyit jelent, hogy az immunrendszer egy tévedés folytán az idegrendszer egyes elemei ellen indít védekező reakciót, gyulladást. A betegség kiváltó oka ismeretlen, feltehetően több tényező együttesen okozza.
Általában a fiatal felnőttkorban, 20-30 év között kezdődik, és gyakrabban érinti a nőket. A betegség jellegzetesen visszatérő rosszabbodások („shubok”) formájában jelentkezik, melyek az éppen érintett idegrendszeri területtől függően a legkülönbözőbb tünetek formájában jelenhetnek meg.

Legjellegzetesebb tünetek:

- Féloldali jelentős fokú látáscsökkentés, akár teljes látásvesztés.<

Időpontfoglalás

Időpontkérés

Egyszerű és gyors online időpontfoglalás lehetőség a HMM üzemorvos vizsgálatra, menedzserszűrésre, kardiológiai vizsgálatra, belgyógyászati szűrésre, konzultációra, stb...

Szakértelem és odafigyelés

Azokat a szakembereket állítottuk az Ön szolgálatába, akik tudásukkal, munkájukkal eddig is a szakterületük legelismertebb orvosai közé tartoztak.

Amit pedig a HMM egész gárdája fontosnak tart: szűnjön meg végre a klasszikus orvos-beteg viszony, mert igazán hatékonyan csak úgy lehet gyógyulni, ha orvosunk bizalmasunk és barátunk is egy kicsit!

 

   © 2017 Hungária Med-M. Minden jog fenntartva.

Weboldal készítés: networksolution.hu - Minőségi weboldal készítés DesArt.hu