A kosár jelenleg üres.
A neurológiai betegségek okukat és tüneteiket tekintve igen sokfélék. A panaszok között leggyakoribbak a különböző jellegű zsibbadások, bénulások, látászavarok, szédülés, egyensúly és mozgáskoordinációs zavarok, fájdalomszindrómák, görcsök, eszméletvesztések, a gondolkodás egyes zavarai, emlékezési problémák.
Mivel az idegrendszer betegségei együtt járhatnak más szervek megbetegedéseivel, a neurológiai vizsgálatra gyakran belgyógyászati, illetve általános kivizsgálás részeként kerül sor. A neurológushoz forduló páciensek nagy részénél a pontos diagnózis felállításához igénybe kell vennünk a társszakmák - belgyógyászat, szemészet, idegsebészet, reumatológia - segítségét.
A neurológia feladata az idegrendszer megbetegedéseinek nem a lelki, hanem a szervi eredetű zavarainak feltárása és terápiája. A szervi betegségekhez sokszor a pszichés változások, működészavarok vezetnek, így a két terület szorosan összefügg egymással. Sokszor felmerül a kérdés: Mi volt előbb? A szervi betegség okozza-e a pszichés tüneteket, vagy fordítva? Nos, ennek kiderítése is fontos feladata a neurológusnak.
Az általános ideggyógyászati vizsgálat átlagosan 30-60 percig tart. A kórelőzmény felvétele után, rövid általános tájékozódást követően az idegrendszert vizsgáljuk részletesen. A betegek egy részénél ezután célzott, kiegészítő, illetve eszközös vizsgálatokra is szükség lehet.
A pontos diagnózist követően szükséges terápia lehet gyógyszeres kezelés, mely történhet tabletták vagy injekciók, infúziók formájában is, de elektromos kezelések, ideg-izom ingerlés, egyéb fizikoterápia, gyógytorna, vagy pszichés támogatás is.
Időpontot foglalok |
---|
Neurológia magánrendelés Budapest
A fontosabb neurológiai betegségek:
az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak.
A fejfájás lehet valamilyen szervi idegrendszeri megbetegedés tünete, vagy önálló betegség.
Az előbbieket tüneti, vagy másodlagos, az utóbbiakat primer fejfájásoknak nevezzük.
A másodlagos fejfájások okai a következők lehetnek:
- Nyomásnövekedés a koponyán belül, melynek hátterében agydaganat, agyduzzadás, agyvelő és agyhártyagyulladás, agyvérzés, jelentős vérnyomás emelkedés, fejsérülés következményei és még számos folyamat állhat.
- A szem, fül, orrmelléküregek, a fej ereinek megbetegedése szintén járhat fejfájással.
- A legtöbb lázas betegséghez szintén gyakran társul fejfájás.
- Vegyi anyagok, mérgezések, vagy éppen ellenkezőleg, rendszeresen használt gyógyszerek, anyagok hirtelen megvonása (pl. koffein) igen erős fejfájást okozhatnak.
A másodlagos fejfájások esetében a panaszok jellegéből általában - nem lehet biztosan megállapítani a kiváltó okot. Ebben az esetben a kísérő tünetek és a vizsgálati leletek lehetnek segítségünkre.
Az elsődleges primér - fejfájás-betegségek hátterében szervi idegrendszeri elváltozás nem mutatható ki. Egyes esetekben örökletesen meghatározott hajlamnak van szerepe, máskor kiváltó okot egyáltalán nem lehet találni.
Közismert kifejezés, melyet azonban sokszor helytelenül használnak. A migrén ugyanis nem egyenlő a nagyon erős fejfájással. A diagnózist a beteg elmondása alapján, a jellegzetes panaszok együttállása esetén állíthatjuk fel. Ezek a következők: a fejfájás rohamszerűen, havonta 1-4 alkalommal, 4-72 órás időtartammal jelentkezik, görcsös, lüktető jellegű, a fej fél oldalát vagy az egész fejet érinti. Legjellemzőbb kísérő tünete a hányinger, hányás, fénykerülés. Az erős fájdalmat fizikai erőkifejtés tovább fokozza. A fejfájás megjelenése előtt bevezető (úgynevezett aura) jelenségek is előfordulhatnak, látászavar, zsibbadás, beszédzavar formájában. Az egyes rohamokat külső és belső tényezők provokálhatják. Ilyenek az időjárási frontok, bizonyos ételek, italok, fáradtság, stressz, menstruáció stb. Az alvás gyakran megszünteti a fájdalmat.
A migrénes panaszok általában a serdülő években kezdődnek, évtizedeken keresztül rendszeresen jelentkeznek, és a nőknél lényegesen gyakoribbak. A migrénre való hajlam családon belül gyakran öröklődik.
A migrénes beteg vizsgálatakor idegrendszeri tünetet nem találunk. Típusos esetben képalkotó vizsgálat (agyi CT vagy MRI) nem szükséges.
A migrén kezelésében a hagyományos fájdalomcsillapítók csak mérsékelten hatásosak, és ennek csak egyik oka a gyakori hányás. Több mint 20 éve állnak rendelkezésünkre speciálisan a migrénes roham kezelésére szolgáló gyógyszerek tabletta, injekció vagy orrspray formájában. Ezek azonban nem fájdalomcsillapító hatásúak, más fajta fejfájásnál nem is hatékonyak. Az ilyen készítményeket a vizsgálatot követően ideggyógyász szakorvos írhatja fel.
Melyek azok a körülmények, amelyek fejfájás esetén mindenképp odafigyelést illetve kivizsgálást igényelnek?
- Hirtelen kialakult igen erős fejfájás, hányingerrel, hányással, tudatzavarral, lázzal vagy anélkül azonnali orvosi segítséget igényel!
- Korábban nem fejfájós személynél új keletű fejfájás megjelenése, ennek állandósult, fokozódó jellege.
- A fejfájáshoz kísérő tünetek társulnak (a hányingeren kívül látászavar, végtagbénulás, zsibbadás, aluszékonyság, gondolkodászavar).
- A korábban (akár évtizedek óta) rendszeresen jelentkező fejfájás jellegének megváltozása.
Időpontot foglalok |
---|
Az epilepszia lehet öröklött, ilyenkor a görcshajlam genetikailag meghatározott, általában már gyermekkorban elkezdődnek a rohamok.
A másik típus a tüneti epilepszia, amikor a háttérben valamilyen kimutatható, általában szerzett agyi betegség vagy elváltozás áll. Epilepsziás rohama azonban egészséges embernek is lehet bizonyos külső-belső tényezők hatására. Egyetlen roham alapján az epilepszia diagnózisát nem lehet felállítani, azonban részletes kivizsgálásra ilyenkor is feltétlenül szükség van.
Az epilepszia nem jár mindig eszméletvesztéssel vagy látható görcsökkel, számos sajátos és különleges formája van.
Másodlagos, tüneti epilepsziát okozó betegségek:
- Agydaganat
- Agysérülés (akár évek múltán is)
- Agyi keringészavarok (agyi infarktus, agyvérzés)
- Idegrendszeri gyulladások (agyhártya-agyvelőgyulladás, agytályog)
- Fejlődési rendellenességek
- Anyagcserezavarok
A kivizsgálás, a kórtörténet részletes felvétele után, agyi képalkotó (MRI) és agyi elektromos (EEG) vizsgálattal folytatódik. Elsődlegesen azt kell eldönteni, valóban epilepszia áll-e fenn, valamint ha igen, milyen fajta és mi okozza.
A kezelést is ez határozza meg, ugyanis a különböző típusok más-más gyógyszerre reagálnak, illetve bizonyos formák műtéti kezelést igényelnek.
Az agyi érbetegségek többnyire hirtelen fellépő tünetek formájában jelentkeznek. Ezt magyarul szélütésnek illetve gutaütésnek nevezzük, idegenből átvett elnevezése stroke.
A háttérben álló ok általában valamely belgyógyászati betegség, például magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívbetegség, örökletes vagy szerzett trombózishajlam, vagy pedig dohányzás.
Az agyi érkatasztrófa alapvetően kétféle lehet: agyvérzés vagy agyi infarktus, mely érelzáródás következtében alakul ki. Meglepő talán, de az agyvérzés ötször ritkábban fordul elő, mint az agyi infarktus. A két kórforma ugyanolyan tünetekkel jelentkezhet, elkülönítésük csak képalkotó vizsgálatokkal (agyi CT vagy MRI) lehetséges.
Az agyi infarktust gyakran megelőzik, előre jelzik átmeneti (általában pár perces), múló idegrendszeri tünetekkel járó rosszullétek. Ilyenkor célzott kivizsgálással általában kideríthető az ok és megelőzhető a maradandó tünetekkel járó szélütés.
Milyen tünetekkel jelentkezhet a stroke?
- Féloldali vagy egy végtagot érintő zsibbadás vagy gyengeség, bénulás
- Végtagügyetlenség, egyensúlyzavar, forgó szédülés, kettőslátás
- Beszéd értés és kifejezés zavara
- Féloldali vakság vagy látótérkiesés
- Tudatzavar, eszméletvesztés, legsúlyosabb esetben kóma, keringés-légzésleállás
A stroke vagy az azt előre jelző átmeneti idegrendszeri tünetek mindenképp sürgős intézeti kivizsgálást és ellátást igényelnek.
Mivel a már kialakult stroke maradandó agyi sérüléssel és többnyire élethosszig tartó tünetekkel jár, a megelőzés szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A kivizsgálás során általános laboratóriumi vizsgálatok mellett a keringési rendszert (ereket és szívet) célzottan vizsgáló módszereket is alkalmazunk.
Amennyiben valakinél már kialakult valamilyen más típusú agyi érbetegség vagy a betegnek a leletek alapján erre fokozott esélye van, megelőző gyógyszeres és életmódbeli kezelésekkel a későbbi szövődmények nagy része elkerülhető.
Időpontot foglalok |
---|
Számos szervi idegrendszeri betegség jár a mozgáskészség megváltozásával. Ez jelentheti a mozdulatok ritkulását, lelassulását, vagy éppen ellenkezőleg, kóros, akaratlan túlmozgások megjelenését. A háttérben általában az agy ismeretlen eredetű vagy örökletes megbetegedése áll.Központi idegrendszeri eredetű mozgászavarok
További információk: http://menedzser.hu/neurologia
Rendelési idő:
Csütörtök: 9:30-11:30
Neurológiai szakorvos:
Dr. Szappanos Zsuzsanna
Kérjen időpontot online bejelentkező rendszerünkön:
Időpontot foglalok |
---|
Vagy telefonon:
+36 1 / 800 9333
+36 30 / 633 0961
Egyszerű és gyors online időpontfoglalás lehetőség a HMM üzemorvos vizsgálatra, menedzserszűrésre, kardiológiai vizsgálatra, belgyógyászati szűrésre, konzultációra, stb...
Azokat a szakembereket állítottuk az Ön szolgálatába, akik tudásukkal, munkájukkal eddig is a szakterületük legelismertebb orvosai közé tartoztak.
Amit pedig a HMM egész gárdája fontosnak tart: szűnjön meg végre a klasszikus orvos-beteg viszony, mert igazán hatékonyan csak úgy lehet gyógyulni, ha orvosunk bizalmasunk és barátunk is egy kicsit!